Egymás után nyílnak a Hahotaklubbok
A nevetés az ember áldásos kiváltsága. Jókedvre derít, boldogságot, vidámságot, békét teremt, örömet szerez, jót tesz testnek és léleknek, közösségi kapcsolatoknak, fejleszti a személyiséget. Testmozgásnak is kiváló. A kacagás belső kocogás néven is ismert. Növeli az egészséges önbizalmat, kibontakoztatja a játékos teremtő-képességet.
A nevetés ingyenes, mégis a legjobb orvosság, a legkellemesebb gyógyszer. Javítja a légzést, csillapítja a fájdalmat, oldja a feszültséget, csökkenti a stressz ártalmait, erősíti az immunrendszer védekező-képességét, megelőz és gyógyít, még a mellékhatásai is mind előnyösek.
Akkor miért nem hahotázunk minél többször?!
Legjobb szemébe nevetni minden búnak-bajnak, tartja a szólás is. Mindezek ellenére úgy áll a helyzet, hogy egyre ritkábban élünk vele. Egyre kevesebb vidám alkalom adódik magától, fogyatkozik a hajlam a harsány hahotára.
Ennek megváltoztatására ötlötte ki és terjeszti világszerte a jóga-nevetés módszerét a kacagó guru néven közismert indiai orvos, dr. Madan Kataria. Ma már a világon szinte mindenütt, így hazánkban is található HAHOTAKLUB, ahol a résztvevők az ok és feltétel nélküli nevetésnek ezt a társas változatát közösen, együtt gyakorolják, terjesztve általa a nevetés kellemes szellemét. Ilyen HAHOTAKLUB-foglalkozás alkalmával nem egymáson nevetnek, hanem egymással, nem mások rovására, hanem mindenki hasznára. Nem amiatt, mintha mindenkinek mindig feltétlenül jókedve lenne, hanem abból a célból, hogy előfeltételek nélkül is feltétlen jókedve kerekedhessen bárkinek.
Tanulható?
A nevetés félig-meddig önműködő élettani folyamat, általános emberi készség, közös kincs, része minden kultúrkörnek. A nevetés szabad, független bőrszíntől, fajtól, nyelvtől, kaszttól, vallástól, vagy politikai pártállástól. A kiváltó ok mellékes, a nevetés humort, azaz nedveket fakaszt bennünk. Örömhormonok termelődését indítja meg a szervezetben, ami előbb utóbb természetessé teszi a tettetett nevetést is. Addig kell mímelni, míg magától is megy már. A nevetést nem szabad tréfára venni! Furcsa jószág a hahota: mennél többet adunk belőle másnak, annál több marad saját magunknak. Kisgyermekként édesanyjától először mindenki az örömszerző, feltétel nélküli nevetést tanulta meg. Felnőttként mégsem igen akarunk már ilye-ténképp, „ingyen”, a semmiért nevetni. Az ok nélküli nevetés képességének újbóli elérése érdekében először le kell győzni a szégyenlősséget, le kell vetkőzni a gátlásokat. HAHOTAKLUB-foglalkozás alkalmával ebben segít egyszerű eszközökkel a szakképzett nevetés-vezető. Jó társaságban veszedelmesen fertőz a féktelen jókedv, egymás szemébe nézve hamarabb kibuggyan belőlünk a kuncogás. Az irányító személy feladata nem a nevettetés, csupán az önkéntes kacagókar szavak nélküli, sokszólamú hahota-előadásának levezénylése. Minden résztvevőre fontos szerep vár. Senki sem maradhat pusztán szemlélő, kívülálló kukkoló.
A HAHOTAKLUB nevetségesen egyszerű és egészségesen nevetséges.
A gyakorlott hahotázók könnyebben tudják elnevetni magunkat mindenen, ami humoros, ami szellemes. Hiszen a nemes bor érett zamatának élvezete sem egyenlő a részegeskedéssel! Elsőre egyesek mégis gyakran gyanúsnak, afféle lelki önkielégítésnek tartanak mindenféle nevetést jó ok, azaz vicc, tréfa, valamiféle komikum nélkül. „Orvosi kacagás?! Gyógy-vigyor?!”, fanyalognak. Ám, ahogyan érezhetjük jól magunkat drogfüggőség, azaz szesz és kábítószer befolyásoló hatása nélkül, ugyanúgy megtanulhatunk jóízűen nevetni önmagáért a nevetésért is. Ki lehet próbálni! Jó társaságban ráadásul nagyon könnyen, szinte magától megy! Mi volt előbb, a tyúk-e, vagy a tojás? Ezen a kérdésen ugyanúgy el lehet filozofálni, mint azon, hogy a humor termi-e a nevetést, vagy fordítva? A kérdés eldöntésén vadul vitatkozhatunk és veszekedhetünk, csak nem biztos, hogy érdemes. Gyakorlati szempontból végülis az a fontos, hogy legyen elegendő laktató rántotta, azaz jóízű, éltető nevetés, még ha az elején vezényszóra kezdjük is el. Csak elhatározás kérdése. Kataria doktor a jóga ősi légzőgyakorlatait is fölhasználva fejlesztette ki nevettető módszerét, ötvözve azt olyan általános érvényű tapasztalatokkal, amelyek mindenhol igazak: „Ne kifogásokat keress, hanem beszéld rá magad, ha valamit meg akarsz tenni!”.
Biztosan sokan emlékszünk vissza egy-egy szívből jövő, jóleső, hosszas hahotára, nagy-nagy kacagásra úgy, hogy már rég elfelejtettük annak kiváltó okát. A tartós nevetés, az azzal járó intenzív légzés ugyanis ugyanúgy elvezethet egy mélyebb, megváltozott tudatállapothoz, mint amilyet másfajta relaxáció útján is el lehet érni. Dr. Kataria állítja, hogy a kitartó nevetés egyben egyfajta aktív meditáció is. Ilyenkor a szokásosnál jobban összehangolódik a jobb és a bal agyfélteke működése. Nevetés közben kibontakozik a mélyben rejtőzködő, üdén tiszta, gyermeki lelkület, a játékos kreativitás, háttérbe szorulnak a negatív érzelmek, a harag, az irigység, az elégedetlenség, a düh mérge, amivel amúgy is főleg csak magunkat tudnánk mérgezni, méghozzá szó szerint. A nevetés nem mond nemet, a nevetés mindig pozitív. A tudat vezérli a belső folyamatainkat, az agy és a test csupán szolgaian engedelmeskedik. Ezért érdemes tudatosan tettetni, amit igazán meg akarunk tenni, egészen addig, amíg magától nem megy, amíg valódivá nem válik! A tudatos átélés hatalmas erő! Megbetegíthet, akár súlyosan is, például tragikus színészeket, míg a legtöbb komikus többnyire sok évet és jó kedvben megél.
Lehet hogy rábukkantunk a hosszú élet egyik nyitjára?
-Pincér! Egy légy van a levesemben!
Vánszorog a sün az erdőben. Egy nagy darab kenyeret húz maga után. Találkozik a medvével:
Két tehén zoknit hegeszt a fa tetején. Elrepül felettük egy ló.